A Kökörcsin Ház a központja a Nemzeti Park helyi környezeti nevelésének, aminek keretében iskolai csoportok, egyesületek, turistacsoportok számára kínálunk programokat a ma már természetvédelmi oltalom alatt álló volt katonai gyakorlótéren.

A Kökörcsin Ház környezete több mint száz éven keresztül, 1990-ig katonai célokat szolgált, mint lőtér és gyakorlótér, amely Esztergom mellett a 117. számú főút és az úgynevezett ''Suzuki''- út kereszteződésében található.

Igen tisztelt Miniszterelnök Úr, Esztergom város Díszpolgára!

Tétényi Éva, mint Esztergom, Esztergom-Kertváros és Pilisszentlélek polgármestere fordulok Önhöz. A tavaly októberi önkormányzati választások óta eltelt félévben városunkban politikai patthelyzet alakult ki. A kétharmados fideszes testület nem hajlandó együttműködni a kétharmaddal megválasztott új polgármesterrel.

NÉPI TÁPLÁLKOZÁS

A táplálkozás eltért a nyári és a téli időszakban. A különbség a nyersanyagok felhasználásában, az étkezések számában és idejében érzékelhető. Télen a kukorica, burgonya, bab, nyáron a friss zöldségek és gyümölcs felhasználása volt gyakori. Télen háromszor, nyáron naponta négyszer vagy ötször étkeztek. A hét napjainak étrendjét íratlan szabály határozta meg. A hétfő, a szerda, a péntek és a szombat tésztás napok voltak.

A megnyert, dicsőséggel befejeződött háborúk, csaták után – mint minden sikeres emberi vállalkozást követően – mindig eljött az áldomás órája. Zrínyi Miklós, a híres törökverő is neszmélyi borral koccintott a győzelemre. Számtalan komáromi szerző, illetve Komárommal foglalkozó író említi a neszmélyi bort. Mikszáth Kálmán Jókairól szólva írja: „A várost még akkor nem övezték vasgyűrűként bástyák és sáncok. Nyílt volt a Csallóköz felől, terjeszkedhetett.

A PILIS

Az összesen 1800 km2-t kitevő terület nagy része Pest megyéhez tartozik. A Pilis a Visegrádi hegységgel együtt a Dunántúli-Középhegység legészakibb része. Északon és keleten a Duna, délnyugaton a Pilisvörösvári-völgy határolja. A Pomázi Dera-patak és a szentléleki Cserepes-völgy két részre osztja a területet.

Délnyugatra terül el a Pilis, legmagasabb pontja a Pilis-tető, északkeletre a Visegrádi-hegység, legmagasabb pontja Dobogókő. A törés nyomvonala nemcsak földrajzi határ, hanem földtani szempontból is két eltérő részre osztja a területet.

Az ajándékba kapott, Magyarország legszebb térképei 1529-1895 c. kiadvány egyik legkülönösebb ábrázolása éppen a Dunát mutatja be. Szerzőjéről csupán annyit lehet tudni, hogy velencei, neve Giovanni Antonelli. Műve egyedül az Országos Széchenyi Könyvtárban található meg, sehol másutt. Két metszeten mutatja be a Duna Bécstől a deltáig terjedő szakaszát. A két, egyenlő nagyságú metszet közti határ Pétervárad-Karlóca között van. A rajzoló a  Duna kanyargós szalagját kiegyenesítette, a szelvényeket kettéosztó folyótól északra található a balparti rész, délre a jobbparti.