„Metropolis Hungariae” – Esztergom, Magyarország első fővárosa címmel rendeztek történettudományi konferenciát Esztergomban, a Szent Adalbert Központban május 28-án az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében. A konferencia védnöke Erdő Péter bíboros volt.

A konferenciát Székely János esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg. Rövid beszédében a Jelenések könyvének két városára utalt: Babilonra és a Mennyei Jeruzsálemre. Babilon az alulról építkező város, amely pusztán az emberi erőfeszítések által jön létre, és amelynek szimbóluma a parázna asszony.

Pro Urbe díjjal tüntették ki Halmai Vilmos nyugalmazott ferences rendi szerzetes tanárt május 19-én Esztergomban. Az elismerést a képviselő-testületi ülésen vehette át Romanek Etelka polgármestertől.

Halmai Vilmos munkásságának elismerését Meszes Balázs, az esztergomi önkormányzat idegenforgalmi és kulturális bizottságának elnöke indokolta az ülésen.

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Esztergom tanuló ifjúsága körében több évtizeden át végzett kimagasló oktató-nevelői és lelkigondozó munkássága, példamutató papi-szerzetesi szolgálata elismeréseként” adományozott Halmai Vilmos atya részére „Pro Urbe Esztergom” kitüntetést.

2018. decemberében elkészült az esztergomi Szent Anna-templom, közismertebb nevén kerektemplom külső felújítása. A három évig tartó munkálatok után a templom homlokzatát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap.

Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye, a mai Komárom-Esztergom megyében fekszik.

     A mai búcsújáró kápolnát 1506-1511 között Bakócz Tamás prímás építtette a régi Szent Adalbert-templom déli oldalához, s ide is temetkezett. A kápolna átvészelte a török kort és a várostromokat. A jelenlegi bazilika építése során 1822-ben Packh János építész a kápolnát 1600 darabra bontotta s a székesegyház testébe áthelyezve újra felépítette.

Esztergom Európa öröksége, a magyar állam bölcsője

Egy kirándulócsoport beszámolója:

A kapuban tábla figyelmeztet, hogy az Európai Örökség helyszínén járunk. Az esztergomi vár néhány évtizede még romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak

Augusztus táján Szent István öröksége kapcsán méltatlanul kevés szó esik Esztergomról. Ám ha a keresztény magyar állam gyökereit keressük, itt találjuk meg a Duna fölé magasodó platón.

2017. március végén nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a bazilika között állítottak fel, szombaton leplezték le ünnepélyes keretek között.

"Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a parlament szemében is méltó helyre emeli" - mondta az emlékoszlop leleplezése előtt Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre.

Csapody Kinga szerkesztésében és Szalma Edit illusztrációival.

Az Esztergomi Várszínház idei 30. évadában örökös tagot választ, átadják a frissen alapított Nagyfalusi Tibor Művészeti Díjat és kiadványt mutatnak be a színház múltjáról.

2018. júliusában az Esztergomi Várszínház 30., jubileumi évada a Soproni Petőfi Színház Ha mi, holtak feltámadunk című előadásával kezdődött. Ibsen 1899-ben írt drámai epilógusában a művészetért önmagát feláldozó ember csalódásával szembesülhet a néző. A híres szobrász, Rubek professzor szerepében Szilágyi Tibort láthatjuk, a fiatal feleség, Maja megformálója Szőcs Erika, a két „párhuzamos” szereplő, a hajdani modell Irene és Ulfhejm földbirtokos bőrébe Molnár Anikó, illetve Szélyes Ferenc bújik.

A római uralom aláhanyatlásával Vindobona elveszté határszéli erősség jellegét. Mi volt a sorsa a lakosságnak ezután, arról semmi tudomásunk nincs. Valószinű, hogy itt rómaiak és germánok húzamos ideig keverten tanyáztak, rettegésben élve a húnoktól és keleti góthoktól, míg ezek előnyomulván, Vindomina lakosságát – ez időben ez volt a város neve – megsarczolták s a hegyek közé menekülni kényszeríték, hol egy részök zárt helyiségekben a kereszténység diadaljelvényét tűzte ki, míg más részök a nyilt hegymagaslatokon hihetőleg Wodán és Thor, Hulda és Freya istenségeknek áldozgatott.

A település a mai Kenyérmező-major táján, a műút mentén az első világháború elôtt kezdődött el. Az elsô világháború alatt hadifogolytábort állítanak fel, és amikor ez fel-oszlik, északi részét átengedik az épületekkel együtt a felvidéki Znióváraljáról áttelepült fiúnevelô intézetnek, amelynek vezetését az állami hatóságok a szalézi rendre bízzák. A mai plébánia területének egyes részeit Kenyérmezei-majornak, Zsalazsonnak, Esztergom-tábornak nevezték.