Esztergom eredeti neve így hangzott valaha: ISTER-GAM. Az Ister a Duna egykori, ősi neve, a gamó pedig a magyar népnyelvben csomót, csomópontot, találkozóhelyet jelent ma is. Érdekesség, hogy a GAM jobbról-balra pedig MAG!
Az Esztergom városnév mai értelemben véve tehát Dunai Csomópontot-t ad. 

Ebből egyelőre csak annyi derül ki, hogy ez a kikötöváros egykor a kereskedelemben igen fontos kirakodó-feltöltekező csomópont lehetett. Ezért most mélyebbre ásunk az értelmezésben, a felszín, a héj irányából a név magja irányába.

A Széchenyi család első nagy alakja, Széchényi György (1605/1606–1695) – esztergomi és kalocsai érsek révén kötődött Esztergomhoz

2011. június elején került megrendezésre a Széchenyiek és Zamoyskiakkonferencia: Közös célok, érdekek, értékek címmel a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával, országaink egymást váltó EU-elnöksége kapcsán.
  

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyházmellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánszalkotása, egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően a közel két évszázaddal ezelőtti áthelyezése óta az újonnan felépült Főszékesegyházrészeként csodálhatjuk meg.

Pro Urbe díjjal tüntették ki Halmai Vilmos nyugalmazott ferences rendi szerzetes tanárt május 19-én Esztergomban. Az elismerést a képviselő-testületi ülésen vehette át Romanek Etelka polgármestertől.

Halmai Vilmos munkásságának elismerését Meszes Balázs, az esztergomi önkormányzat idegenforgalmi és kulturális bizottságának elnöke indokolta az ülésen.

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Esztergom tanuló ifjúsága körében több évtizeden át végzett kimagasló oktató-nevelői és lelkigondozó munkássága, példamutató papi-szerzetesi szolgálata elismeréseként” adományozott Halmai Vilmos atya részére „Pro Urbe Esztergom” kitüntetést.

Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye, a mai Komárom-Esztergom megyében fekszik.

     A mai búcsújáró kápolnát 1506-1511 között Bakócz Tamás prímás építtette a régi Szent Adalbert-templom déli oldalához, s ide is temetkezett. A kápolna átvészelte a török kort és a várostromokat. A jelenlegi bazilika építése során 1822-ben Packh János építész a kápolnát 1600 darabra bontotta s a székesegyház testébe áthelyezve újra felépítette.

Esztergom Európa öröksége, a magyar állam bölcsője

Egy kirándulócsoport beszámolója:

A kapuban tábla figyelmeztet, hogy az Európai Örökség helyszínén járunk. Az esztergomi vár néhány évtizede még romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak

Augusztus táján Szent István öröksége kapcsán méltatlanul kevés szó esik Esztergomról. Ám ha a keresztény magyar állam gyökereit keressük, itt találjuk meg a Duna fölé magasodó platón.

2017. március végén nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a bazilika között állítottak fel, szombaton leplezték le ünnepélyes keretek között.

"Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a parlament szemében is méltó helyre emeli" - mondta az emlékoszlop leleplezése előtt Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre.

Csapody Kinga szerkesztésében és Szalma Edit illusztrációival.

Igen tisztelt Miniszterelnök Úr, Esztergom város Díszpolgára!

Tétényi Éva, mint Esztergom, Esztergom-Kertváros és Pilisszentlélek polgármestere fordulok Önhöz. A tavaly októberi önkormányzati választások óta eltelt félévben városunkban politikai patthelyzet alakult ki. A kétharmados fideszes testület nem hajlandó együttműködni a kétharmaddal megválasztott új polgármesterrel.

Komárom és Esztergom

A történelem folyamán az országhatárok, a közigazgatási határok sokszor változtak. Úgy érezzük, hogy megyénk története érthetetlen lenne azoknak az országhatáron kívüli részeknek az ismerete nélkül, amelyek sok ezer éven keresztül szoros összefüggésben voltak a mai Komárom-Esztergom megye területével.

Az emberi lét korai emlékeivel találkozunk Vértesszőlősön, őskori emlékek szinte minden településünkön előkerültek. A Duna északi partján a neolitikumban találjuk meg az emberi tevékenység első nyomait, amely arra utal, hogy az itt élő emberek csiszolt kőeszközöket használtak, agyagedényeket készítettek, a földművelés és az állattenyésztés primitív gyakorlatát is ismerték.

Olyan vagyok, mint a lidérc. – Szeretek temetők közelében járni, éjszakai tájakat félhomályban derengetni, elkésett embereket ijesztgetni.

Iróasztalomon áll egy koponya, amiről azt állítják, hogy Karadzim kán feje volt valaha, aki Esztergom alatt esett el; előre álló fogai, nagy kiülő pofacsontja, hátranyomott homloka, behajló halántékcsontjai s erős tarkója bizonyossá teszik mongol eredetét; minden csontja magán viseli a legeredetibb tősgyökeres mongol jelleget, hanem az a lyuk a feje lágyán, az magyar; ezt magyar buzogány hagyta ottan.