BarterTurizmus365

(pl.) ÜGYFÉLKÁRTYA

https://bit.ly/34ZkPkE

BarterTourism365 - System 2020

Tippek: +36(20)3820028 (Vörös Gyula)

egészségturizmus, gyógyfürdő, wellness

szociálturizmus, kalandturizmus

vallási turizmus, zarándokút

sportturizmus, termálturizmus 

városnézés, körutazás ...

túra, gyalogtúra, teljesítménytúra, kerékpártúra, vízitúra, hegymászó túra, barlangtúra, lovastúra, sítúra ... (E-mail) 12plusz12@gmail.com

https://bit.ly/34ZkPkE

Barter Turizmus 365 -(pl.)- ÜGYFÉLKÁRTYA

Látomása Özséb atyának, meghatározta további életét. Szétszórtan kis tüzecskéket látott, melyek végre csomóba olvadtak össze.

E látványt ő így magyarázta: „a szétszórt tüzecskék a szétszórt remetéket jelentik; illenék tehát valamint a szétszórt tüzecskék egy gomolyba mentek át, úgy a remeték is egy házba gyűjtessenek össze.” 

Özséb már korábban is többször találkozott a Pilis hegység remetéivel.

A szentkereszti kápolna mellett 1250-ben kolostort épített, melyet négy év múlva László király több javadalommal látott el.

Özséb a II. Andrási Magyarország fővárosában, Esztergomban született 1200 elején, derék előkelő szülőktől. A Szent István által alapított káptalani iskolába járt.

Özséb az esztergomi érseki egyház kanonokja lett és mint tanult egyházi ember közvetlenül érezte II. András kül- és belpolitikájának hatását. 5 éves Özséb, amikor II. András trónra lép és vele együtt a merániai család és minden rokona, barátja, aki szeretett könnyen élni, ellepte a királyi udvart.

Özséb és Benedek után István lett a rend vezetője. István rendfőnök Lodomérhez az esztergomi érsekhez fordult a megyei zsinaton azzal a kéréssel, hogy a megyéjében remeték számára meghatározott életszabályokat alkosson a pécsi és veszprémi püspökök példájára.

1291-es évnél Benedek veszprémi püspök irata, mely a Szent Kereszt megtalálásának ünnepén kibocsátatott oklevelében megerősítve így írja le, és a következő helyeket sorolja fel név szerint: A Szent Kereszt egyháza a Pilisben, Szent László Kékesen és Pilis szigete…

Az új szabályzat szolgálja a Pálos-rend tovább fejlődését a főegyházmegye területén, amelyet 1294-ben Lodomér, esztergomi érsek készített el.

Esztergom eredeti neve így hangzott valaha: ISTER-GAM. Az Ister a Duna egykori, ősi neve, a gamó pedig a magyar népnyelvben csomót, csomópontot, találkozóhelyet jelent ma is. Érdekesség, hogy a GAM jobbról-balra pedig MAG!
Az Esztergom városnév mai értelemben véve tehát Dunai Csomópontot-t ad. 

Ebből egyelőre csak annyi derül ki, hogy ez a kikötöváros egykor a kereskedelemben igen fontos kirakodó-feltöltekező csomópont lehetett. Ezért most mélyebbre ásunk az értelmezésben, a felszín, a héj irányából a név magja irányába.

Esztergom építményei segítségével időben egészen a magyar államiság kezdetéig, Géza fejedelem és Szent István koráig nyúlhatunk vissza. Az esztergomi Várhegyen született Szent István, itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori kápolnája máig fennmaradt, egyik szép látnivalója a középkori Esztergomnak.

Magyarország első székvárosa Esztergom. Mind a királyok palotája, mind a vallási főméltóságok főhelye itt volt.

A Széchenyi család első nagy alakja, Széchényi György (1605/1606–1695) – esztergomi és kalocsai érsek révén kötődött Esztergomhoz

2011. június elején került megrendezésre a Széchenyiek és Zamoyskiakkonferencia: Közös célok, érdekek, értékek címmel a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával, országaink egymást váltó EU-elnöksége kapcsán.
  

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyházmellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánszalkotása, egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően a közel két évszázaddal ezelőtti áthelyezése óta az újonnan felépült Főszékesegyházrészeként csodálhatjuk meg.

Anjou Károly uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, a dúsgazdag érsekség jelentős építkezéseket végzett a Várhegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, amikor a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota megépült,valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán,a kert megmaradt teraszai még ma is jól láthatóak a hegyoldalban.

Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevõ elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet- és Közép-Európa között közlekedõ kereskedõk útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre.