A Széchenyi család első nagy alakja, Széchényi György (1605/1606–1695) – esztergomi és kalocsai érsek révén kötődött Esztergomhoz

2011. június elején került megrendezésre a Széchenyiek és Zamoyskiakkonferencia: Közös célok, érdekek, értékek címmel a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával, országaink egymást váltó EU-elnöksége kapcsán.
  

Gróf Széchenyi István emlékének szentelték 2010-et a Széchenyi tevékenységét és hazaszeretetét példaként tisztelő szervezetek, amelyek Széchenyi halálának 150-dik évfordulója alkalmából alakított közösséget „Széchenyi Emlékbizottság 2010” néven. Az emlékbizottságba tömörülő Országos Széchenyi Kör, a Széchenyi Társaság és a Széchenyi Alapítvány civil szervezeteihez kapcsolódott a Széchenyi-család központjának is tekinthető Nagycenk község önkormányzata, és jó néhány szervezet és magánszemély is.

A szerveződés célja az volt, hogy méltó módon emlékezzen az ország a legnagyobb magyarra, gazdag életművét a társadalom szélesebb körében népszerűsítsük és ki-ki saját hasznára bővíthesse a Széchenyi-ismeretet. Sok szervezet és személy végzett kiemelkedő munkát az emlékévben, nagyszerű előadások, kiállítások, vetélkedők, megemlékezések, rádió és tv-műsorok, emléktúrák, kiadványok tették emlékezetessé a 2010-et határainkon belül és kívül a magyarlakta vidékeken.

Ennek az összefogásnak és lendületnek a folytatásaként értékelhető a Közös célok, érdekek és értékek: Széchenyiek és Zamoyskiak című konferencia – mint ahogyan minden munkálkodó jutalma – az eddig rejtett utak, az újabb lehetőségek feltárulkozása.

Gróf Széchenyi Istvánnak nem kifejezetten lengyel vonatkozásúak voltak a kapcsolatai. A haza felemelkedésének vágya sokkal inkább az angol tapasztalatok megismerésére irányítja a figyelmet, és a Széchenyi-kutatók is ennek tükrében elemzik az életművét.

A teljesebb kép megvilágítása érdekében azonban hasznos egyszer összevetni más nemzetekkel való párhuzamokat, a hasonló gyökerű nemzeti törekvéseket, e célokért több száz éven keresztül tevékenykedő családok törekvéseit, szellemiségét, eredményeit.

A reformkori gondolatok ébredése Széchenyiek és Zamoyskiak személyével azonosult a két országban. Természetesen sok családot lehetne példának állítani. Követendő gondolataik megvalósítása az utókor számára máig ható feladatokat jelent.

A közös múlt és jelen egységes fellépéssel erősebbé teszi az európai törekvések megvalósítását, ami idén a két ország Európai Uniós elnökségének időszakában kiemelt fontossággal bír. Történelme során mindkét nemzet heroikus küzdelmet vívott. Nem haszontalan a múlt párhuzamait feleleveníteni, hogy helyzetünket és a mai feladatokat pontosabban ítélhessük meg - ezt erősítette meg Pröhle Gergely államtitkár beszédében.

Érdekes volt belegondolni, hogy mekkora hatással is volt a 16-19-dik században a lengyel és a magyar nemzet egy-egy – a szó eredeti értelmében nemes – családja különböző tagjainak életén, felfogásán, hatásain és eredményein keresztül. Hogyan is látták ők maguk a hivatásuk teljesítését és hogyan mi mai szemmel a szerepüket a nemzeti létünk, megmaradásunk és fejlődésünk érdekében.

Jan Zamoyski

A Közös célok, érdekek és értékek címmel igen leleményesen megrendezett Széchenyi- és Zamoyski konferencia mindkét helyszínen azonos műsorrenddel és két nyelven zajlott le pár nap különbséggel a lengyelországi Zamosc városában és Esztergomban.

Széchenyi István kortársa, Andrzej Zamoyski

Az esemény témája a lengyelek és a magyarok törekvése a közös, egységes és erős Európáért a reformkorban és ma. A párhuzamok érdekesek és fontosak.

Még fényesebbé tette a konferencia programját az az igazi zenei csemege, melyet a két államférfi kortársai, a zenei élet két óriásának a lengyel F. F. Chopin és a magyar Liszt Ferenc tiszteletére az iker- konferenciák kulturális zárórendezvényeként Szilasi Alex adott felejthetetlen zongorahangversenyt.

A konferenciák programja a következő volt, melynek tartalmáról kis képes füzetet is kapott minden résztvevő:

10.00 Köszöntés; Dr. Rubovszky András a Széchenyi Társaság főtitkára 
10.15 Pröhle Gergely államtitkár: Az EU magyar elnökség céljairól 
10.45 Csombor Erzsébet igazgató (Komárom- Esztergom Megyei Levéltár): Miért Esztergom a konferencia helye?
11.00 Wojciech Kaliszewski: „A jog mint az állam és a polgár természetes szabadságának fundamentuma.” Értekezés Jędrzeja Zamoyski gondolatairól.
11.45 Ring Éva: Közös, magyar–lengyel felkelési tervek a 18. század végén  

12.15-13.30 Ebéd 

13.30 Horváth Attila: Gróf Széchenyi István politikai-jogi nézetei
14.00 Jerzy Snopek: Két reformer: Zamoyski és Széchenyi 
14.30 Pelyach István: „A sírt, hol nemzet süllyed el, népek veszik körül…” Az 1830-31-es  lengyel  szabadságharc visszhangja a reformkori Magyarországon 

15.00-15.30 kávészünet 
15.30 Katona Tamás: Széchenyi István és a jobbágyfelszabadítás
16.00 Hermann Róbert: A Batthyány kormány lengyel politikája
16.30 Kovács István: Wladislaw Zamoyski a magyar szabadságharcban
17.00 Velkey Ferenc: ”A filozófia templárius lovagja” – Széchenyi István gróf megtalált hivatása és reformer szerepei 
17.30 Zárszó 

17.40 Zongora hangverseny F. F. Chopin és Liszt Ferenc-est Szilasi Alex az ENSZ Chopin-nagykövete, Lengyelország Kulturális Lovagja közreműködésével, aki a zongorajátékával párhuzamosan szavakkal is lefestve színes portrét rajzolt a két zeneszerzőről.

Hálás köszönet a szervezőknek és támogatóknak! Igen emlékezetes és hasznos, minden szempontból összehozó rendezvényen vehettünk részt!