Esztergom eredeti neve így hangzott valaha: ISTER-GAM. Az Ister a Duna egykori, ősi neve, a gamó pedig a magyar népnyelvben csomót, csomópontot, találkozóhelyet jelent ma is. Érdekesség, hogy a GAM jobbról-balra pedig MAG!
Az Esztergom városnév mai értelemben véve tehát Dunai Csomópontot-t ad. 

Ebből egyelőre csak annyi derül ki, hogy ez a kikötöváros egykor a kereskedelemben igen fontos kirakodó-feltöltekező csomópont lehetett. Ezért most mélyebbre ásunk az értelmezésben, a felszín, a héj irányából a név magja irányába.

Esztergom építményei segítségével időben egészen a magyar államiság kezdetéig, Géza fejedelem és Szent István koráig nyúlhatunk vissza. Az esztergomi Várhegyen született Szent István, itt állt a király és az érsek palotája. A királyi palota Árpád-kori kápolnája máig fennmaradt, egyik szép látnivalója a középkori Esztergomnak.

Magyarország első székvárosa Esztergom. Mind a királyok palotája, mind a vallási főméltóságok főhelye itt volt.

A Széchenyi család első nagy alakja, Széchényi György (1605/1606–1695) – esztergomi és kalocsai érsek révén kötődött Esztergomhoz

2011. június elején került megrendezésre a Széchenyiek és Zamoyskiakkonferencia: Közös célok, érdekek, értékek címmel a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával, országaink egymást váltó EU-elnöksége kapcsán.
  

A Bakócz-kápolnát Bakócz Tamás érsek a 16. század elején saját sírhelyének építtette az esztergomi Várhegyen álló középkori Szent Adalbert székesegyházmellékkápolnájaként. Ez volt a Jagelló-kor egyik legjelentősebb reneszánszalkotása, egyben az egyetlen épségben fennmaradt magyar reneszánsz épület. A Bakócz-kápolnát az újkori műemlékvédelem úttörő vállalkozásának köszönhetően a közel két évszázaddal ezelőtti áthelyezése óta az újonnan felépült Főszékesegyházrészeként csodálhatjuk meg.

Anjou Károly uralkodása idején indult meg Esztergom virágzása, a dúsgazdag érsekség jelentős építkezéseket végzett a Várhegyen. Virágzásának csúcspontját a reneszánsz műveltségű Vitéz János érseksége jelentette, amikor a folyó felőli oldalon az ebédlőpalota megépült,valamint az akkoriban európai hírű függőkert a várhegy Duna felőli oldalán,a kert megmaradt teraszai még ma is jól láthatóak a hegyoldalban.

Esztergomot ma is kellemessé és városiassá tevõ elemek a római kortól kezdve állandóan lakókat vonzottak erre a Kelet- és Közép-Európa között közlekedõ kereskedõk útvonalán mindig kikerülhetetlen helyre.

„Metropolis Hungariae” – Esztergom, Magyarország első fővárosa címmel rendeztek történettudományi konferenciát Esztergomban, a Szent Adalbert Központban május 28-án az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye szervezésében. A konferencia védnöke Erdő Péter bíboros volt.

A konferenciát Székely János esztergom-budapesti segédpüspök nyitotta meg. Rövid beszédében a Jelenések könyvének két városára utalt: Babilonra és a Mennyei Jeruzsálemre. Babilon az alulról építkező város, amely pusztán az emberi erőfeszítések által jön létre, és amelynek szimbóluma a parázna asszony.

Pro Urbe díjjal tüntették ki Halmai Vilmos nyugalmazott ferences rendi szerzetes tanárt május 19-én Esztergomban. Az elismerést a képviselő-testületi ülésen vehette át Romanek Etelka polgármestertől.

Halmai Vilmos munkásságának elismerését Meszes Balázs, az esztergomi önkormányzat idegenforgalmi és kulturális bizottságának elnöke indokolta az ülésen.

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete „Esztergom tanuló ifjúsága körében több évtizeden át végzett kimagasló oktató-nevelői és lelkigondozó munkássága, példamutató papi-szerzetesi szolgálata elismeréseként” adományozott Halmai Vilmos atya részére „Pro Urbe Esztergom” kitüntetést.

2018. decemberében elkészült az esztergomi Szent Anna-templom, közismertebb nevén kerektemplom külső felújítása. A három évig tartó munkálatok után a templom homlokzatát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap.

Esztergom a magyar katolikus egyház központja, az Esztergomi főegyházmegye székhelye, a mai Komárom-Esztergom megyében fekszik.

     A mai búcsújáró kápolnát 1506-1511 között Bakócz Tamás prímás építtette a régi Szent Adalbert-templom déli oldalához, s ide is temetkezett. A kápolna átvészelte a török kort és a várostromokat. A jelenlegi bazilika építése során 1822-ben Packh János építész a kápolnát 1600 darabra bontotta s a székesegyház testébe áthelyezve újra felépítette.

Esztergom Európa öröksége, a magyar állam bölcsője

Egy kirándulócsoport beszámolója:

A kapuban tábla figyelmeztet, hogy az Európai Örökség helyszínén járunk. Az esztergomi vár néhány évtizede még romhalmaz volt, ma évszázadok emlékeiről mesélnek a bemutatott falak

Augusztus táján Szent István öröksége kapcsán méltatlanul kevés szó esik Esztergomról. Ám ha a keresztény magyar állam gyökereit keressük, itt találjuk meg a Duna fölé magasodó platón.

2017. március végén nemzeti emlékhellyé avatták az esztergomi Várhegyet és Vízivárost: az ezt jelképező sztélét, amelyet a Vármúzeum és a bazilika között állítottak fel, szombaton leplezték le ünnepélyes keretek között.

"Esztergom nemzeti emlékhellyé avatása a várost a parlament szemében is méltó helyre emeli" - mondta az emlékoszlop leleplezése előtt Völner Pál (Fidesz-KDNP), a térség országgyűlési képviselője, felidézve, hogy Erdő Péter bíborossal és Romanek Etelka polgármesterrel egyeztetve terjesztette elő a város igényét a nemzeti emlékhely címre.