2018. decemberében elkészült az esztergomi Szent Anna-templom, közismertebb nevén kerektemplom külső felújítása. A három évig tartó munkálatok után a templom homlokzatát Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek áldotta meg vasárnap.

Erdő Péter a szentmise homíliájában arról beszélt: a kerektemplom Esztergom egyik jelképe, az ismét régi fényében ragyogó “kupola csillogása pedig így, karácsony előtt, talán a legszebb dísz ennek a közösségnek a karácsonyfáján”.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek megáldja a felújított esztergomi Szent Anna-templomot (közismertebb nevén kerektemplom) 2018. december 9-én.
MTI/Szigetváry Zsolt

A kupola “szelíd csillogásával otthonosságot áraszt”, olyan, mint a “családi tűzhely, amely körül jó együtt lenni” – tette hozzá.

Erdő Péter kitért arra: a kerektemplom “mintegy rímel az esztergomi bazilikára”, és ezzel “eszünkbe juttatja, hogy a helyi közösségekből tevődik össze az egyházmegye nagy közössége, az egyházmegyékből pedig a világegyház”.

A templom felújítása során újjáépítették nagykupoláját: kicserélték favázának több mint felét és aranyszínű vörösrézlemezekkel burkolták a csaknem kétezer négyzetméternyi felületet.

A nagykupola fölötti kiskupola szintén felújításra szorult, ugyanis még a második világháborúban találat érte, és azóta egy 15 centiméter átmérőjű lyuk volt rajta.

A felújított esztergomi Szent Anna-templom (közismertebb nevén kerektemplom) az átadás napján, 2018. december 9-én. MTI/Szigetváry Zsolt

Emellett szigetelték az épület lábazatát, újrafestették a homlokzatát, továbbá felújították a sekrestye tetőszerkezetét is.

A felújítás állami, pályázati és egyházmegyei pénzből valósult meg, a restaurálás a templom belső terét nem érintette.

A török elől menekülő Várady Pál esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombatba helyezte át székhelyét, és az érsekség csak 1820-ban költözhetett vissza. A székvárosba hazatérő Rudnay Sándor hercegprímást ünneplő tömeg fogadta a budai és a komáromi út találkozásánál. Rudnay Sándor ezen helyen, a ma az ő nevét viselő téren építtette fel a Szent Anna-templomot.

A török elől menekülő Várady Pál esztergomi érsek 1543-ban Nagyszombatba helyezte át székhelyét, és az érsekség csak 1820-ban költözhetett vissza. A székvárosba hazatérő Rudnay Sándor hercegprímást ünneplő tömeg fogadta a budai és a komáromi út találkozásánál. Rudnay Sándor ezen helyen, a ma az ő nevét viselő téren építtette fel a Szent Anna-templomot.

A templom tervének elkészítésével Packh Jánost, a bazilika építésének vezetőjét bízta meg, aki a római Pantheon mintájára szerkesztette meg a tervet, hogy alkalma legyen gyakorolni a kupolaépítést, mielőtt hozzákezdene a bazilika nagyobb méretű kupolájához.

A templom alapkövét 1828-ban tették le, az épület 1837-re készült el.

A templom alaprajza teljesen kör alakú. A hajó fölött magas központi kupola emelkedik, a két oldalán, attól függetlenül két torony áll. A főbejárat előtt széles oszlopcsarnok húzódik, amihez márványlépcső vezet. Előtte két, egyenként 2,5 méter magas angyalokat ábrázoló kőszobor található. A templom főoltárképe Hesz János Mihály alkotása. A templom ezüstből készült makettja is megtekinthető. Ez Obisits Mihály kanonok ajándéka 1913-ból.

Rudnay tudta, hogy a bazilika elkészülését már nem éri meg, ezért építtette fel annak kicsinyített mását, vagy ha úgy tetszik az eredetijét. Akkortájt a város déli része jelentősen beépült – főleg katolikus vallásúakkal – tehát szükség volt a déli városrészben is egy új templomra. Az alapkövet 1828. május 12-én rakta le Rudnay, az építést pedig Packh János prímási építész vezette. Az építkezés olyan gyorsan haladt, hogy 1831. szeptember 7-én Rudnay hercegprímás megáldhatta a nagyjából elkészült templomépület nagy kupolájának keresztjét. Ez volt utolsó főpapi funkciója, egy hét múlva meghalt. Ezt követően az építkezés évekig elhúzódott, míg végül 1837-ben fejeződött be. 

Az elképzelések szerint a Szent Anna templom plébániatemplomnak épült, azonban bizonyos okok miatt a belvárosi plébánia fennhatósága alá helyezték, csupán 1872-ben nevezték ki első plébánosát, amikor Csatay-Szabó János, a budapesti egyetem hittudományi karának professzora a templom szomszédságában levő házát és tetemes vagyonát a Szent Anna-templomra hagyta. Simor János hercegprímás ekkor kinevezte az első lelkészt, aki egyben a templom szomszédságában, a Szatmári Nővérek zárdájában működő óvónőképző igazgatója is lett. 1900-ban külső renoválást végeztek a templomon, valamint Vaszary Kolos hercegprímás költségén Ifj. Storno Ferenc művészien a belsőt is megújította. A munkálatok után, 1902-ben Kohl Medárd püspök szentelte fel a templomot.

A templom főhomlokzata

A Szent Anna plébániát az egyházi főhatóság 1937-ben hozta létre, elválasztva a belvárosi plébániától. A Szent Anna plébánia külső területéből 1943-ban létrehozták az Esztergom-Kertvárosi plébániát. Az 1980-as években a fő és mellékkápolna is vörösréz fedést kapott, illetve megvastagították az ácsszerkezetet is. 2005-ben újították fel a templom előtt álló szobrokat. A plébániát 2008-ban elbontották, és újat építettek. Ezt Erdő Péter bíboros, prímás december 20-án szentelte fel.