VIDEÓ-SÉTÁK SOROZAT, DOROG: A videó-séták sorozat keretében Dorog város épített és természeti értékeit fogjuk bemutatni. Célunk és koncepciónk az, hogy e városi értékeket emberközeli, inkább laikus, mint szakértői szemmel, a lehető leghétköznapibb módon közelítsük meg.
Például úgy, mint egy gyerekét sétáltató anyuka a II. emeletről…
Rádöbbentek ti is majd, mennyi mindent meglát az ember, ami azelőtt, mintha ott se lett volna.

ÖSSZES VIDEÓSÉTA itt: http://bit.ly/videoseta-filmek

E heti videó-sétánk tárgya a dorogi Reimann-altáró (tudjátok, a Fortunás buszmegálló alatti bányabejárat), látványilag és elbeszélésileg érintjük továbbá a volt Bányászfürdőt és Bányairodát (ma Intézmények Háza). Tudtátok például, hogy a bányabejáratot (Reimann-altáró) 2014-ben műemléknek nyilvánították, és… egy leendő Bánya-miniverzum kiindulópontja lesz esetleg egyszer (a polgármesteri tervek szerint)? Ez azért elég… hopp!

Műemlék lett a Reimann-altáró 2014-ben – tán miniversum is lesz belőle

A Dorogon, a Hantken Miksa utca 3. szám alól induló Reimann-altáró majdnem 100 éven át a mélyművelésű bányászat kiszolgálására szolgált. Az építmény főbejárata az egykori Dorogi Szénbányák Vállalat igazgatósági épületével és az egykori bányaüzem fürdőépületével közös telken helyezkedik el. Maga az altáró Dorog alatt áthaladva a Dorog, Csolnok, Annavölgy, Sárisáp és Tokod településekhez tartozó bányákat kötötte össze; teljes hossza meghaladta a 36 kilométert is.

Az altárók több funkcióval is rendelkeztek: fő feladatuk a bányákat veszélyeztető mélységi vizek elvezetése volt, de alkalmasak voltak arra is, hogy a segítségükkel a bányászok könnyedén meg tudják közelíteni a munka alá vett bányatérségeket, és arra is, hogy a termelvényt rajtuk keresztül a külszínre lehessen szállítani.

A Reimann-altáró első 2,5 km-es szakaszának kihajtása 1915-ben kezdődött. Nevét a környék bányáit akkor tulajdonló Salgótarjáni Kőszénbánya Rt vezérigazgatójáról, Reimann Lázárról kapta, aki 18 éven át volt a társaság második számú vezetője dr. Chorin Ferenc elnök mellett.
A folyamatos fejlesztések, bővítések után több mint 36 kilométer alagút-rendszer alakult ki, melynek 1921-ben villamosított vonala összesen tizenegy bányaüzemet (aknát) kötött össze.

MINIVERSUM TERVEKET SZŐ A DOROGI POLGÁRMESTER

Éves találkozóját 2015-06-12-én, a dorogi Bányász Emlékháznál tartotta meg az Országos Magyar Bányászati Kohászati Egyesület (OMBKE) helyi szervezete. Tittman János polgármester beszédében kiemelte, miniversum készül a Reimann-altáró környékén.

Dr. Tittman János dorogi polgármester (2015-06-12-én) ismertette a Reimann-táró rézsűjénél elképzelt miniversumot, melyben a tervek szerint megjelenítik a hagyományos bányászati műveleteket is. A turisztikai attrakció unikum lenne országos szinten is, hiszen nem csak a föld fölötti várost, hanem a bányászati múlthoz kapcsolódó bányajáratokat is megmutatnánk az érdeklődőknek.

BÁNYAIRODA – MA INTÉZMÉNYEK HÁZA

Tervezője, Fleischl Róbert. Az 1920-as évek látványos dorogi építkezéseinek keretein belül a bányatulajdonos Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. két jelentős épület tervezésével is megbízta az épülő bányaközpontban, 1926-ban készült el a bányavállalat székháza (2010-től a városi Intézmények Háza) és 1928-ban az impozáns Művelődési Ház, mindkét középület városképi jelentőségű.

BÁNYÁSZFÜRDŐ

Schmidt Sándor, akkori bányaigazgató, az alagút bejáratához munkásfürdőt építtetett. A bányafürdőt a település közepén álló látványos épületnek szánta. Mende Valér tervei nyerték el tetszését - a fürdő építése két esztendőt vett igénybe (1914-15), és a bányák bezárásáig, az 1990-es évek elejéig működött.

TÁMOGATÓ, FINANSZÍROZÁS: A videó-séták sorozat kisfilmjeit a Nemzeti Művelődési Intézet (http://www.nmi.hu/) kulturális Közfoglalkoztatási programjának jóvoltából tudtuk elkészíteni.

SZERZŐK: készítette: Nógrádi Mariann, Mohos Nádor Tamás | CivilFilm Egyesület – 2015 |
www.civiljutub.info; civilfilm kukac civilfilm.hu; telefon: +36-30-480-1145