E heti videósétánk alkalmával Tatán jártunk, az Öreg-tó partján. Apropó… tudod, miért marad víz nélkül a tó telente (s vajh mi lesz a halakkal...)?
Szóval… a séta során megismerkedtünk a tatai Öreg-tó történetével, a leengedés és lehalászás éves gyakorlatával, hogyan is lesz „holdbéli táj” évről-évre a tómederből.
Sorra vettük az ismertebb tóparti nevezetességeket. A vízi malmok nyitották a sort, ugyanis itt a történelem során 15 malmot építettek a bővízű forrásokra. A filmben a Pötörke malmot és a Cifra malmot néztük meg.
Az Öreg-tó túlsó partján látott épületeket is beazonosítottuk: sorban az Eötvös József Gimnáziumot, a Piarista Rendházat és a Nagytemplomot.
Eközben lassan eljutottunk a várhoz: rövid múltidéző séta keretében a tatai vár történetéből is felvillantunk néhány elemet, régi fotókat és modern látványtervet hívva segítségül.

VIDEÓ-SÉTÁK SOROZAT: a videó-séták sorozat keretében Dorog – s olykor, más megyebéli városok – épített és természeti értékeit mutatjuk be. Célunk/koncepciónk az, hogy e városi értékeket emberközeli, inkább laikus, mint „szakértői szemmel”, a lehető leghétköznapibb módon közelítsük meg… Például úgy, mint egy gyermekét sétáltató anyuka a II. emeletről…
Rádöbbentek ti is majd, mennyi mindent meglát az ember, ami azelőtt, mintha ott se lett volna.

ÖSSZES VIDEÓSÉTA itt: http://bit.ly/videoseta-filmek

A TATAI ÖREG-TÓ

Magyarország egyik legrégebbi halastava. A város szinte teljes egészében körülöleli a tavat, Megmaradt az eredeti természetes környezet, egy igazi madárparadicsom. Különösen nagy a "madárforgalom" itt október végétől március végéig.
A TÓ VIZÉT ŐSSZEL MINDIG LEENGEDIK. Egyrészt azért, hogy lehalászható legyen, másrészt védelmi okokból, hogy a téli fagyok alatt kialakuló jégpáncél ne tegye tönkre a gátat és a vár falait.
A leengedett tómeder számos itt költő és északról érkező vízimadárnak nyújt biztonságos pihenő-, éjszakázó-, táplálkozóhelyet. Az Öreg-tó elsősorban vadlúd pihenőhelyként vált világhírűvé. Sokan jönnek ide még külföldről is, hogy élőben lássák a több tízezer itt telelő vadludat. Legnagyobb számban nagy lilik, vetési lúd és nyári lúd figyelhető meg a tavon.
1989-ben felvették a nemzetközi jelentőségű vizes-élőhelyek, az úgynevezett Ramsari-területek listájára. Ezeken a fokozottan védett területeken tilos a vadászat és más módon sem szabad megzavarni a madarak nyugalmát.

TATAI VÁR

A tatai vár az Öreg-tó partján található vízi vár. Luxemburgi Zsigmond király építette 1397–1409 között, tán a Lackfi család korábbi erődítményének helyén. A Zsigmond által emelt négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos, belső udvaros várnak csak déli szárnya áll, hozzá csatlakoznak a többi rész feltárt alapfalai.
Zsigmond magyar király 1426-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el a várat, és a Rozgonyiaktól csak I. Mátyás király váltotta vissza 1467 előtt. Az 1470–1480-as években Mátyás újjáépítette az erődítményt: a belső várat második emelettel bővítette, kívül pedig új falövet emeltetett egy falazott vizesárokkal.
Az Oszmán Birodalom rövid időre, 1558-tól 1566-ig elfoglalta.
A várat 1568-1577 között Süess Orbán tervei szerint építették át. A 16. századi haditechnikának megfelelően három ó-olasz rendszerű bástyát építettek; a dél felé néző Ferrandót, a keleti sarkot védő Rosenberget és az észak felől a Kecskebástyát.
1727-ben a tatai uradalmat galánthai gróf Esterházy József országbíró vásárolta meg, és 1945-ig az Esterházy család tulajdona maradt.
A 19. század elején tűz pusztított a várban. 1815-ben a várépület megmaradt szárnyát romantikus stílusban átalakították. Az eredeti kápolnafalra ekkor húzták fel a mai torony szintjét. Ekkor készültek a jellegzetes neogótikus ablak- és ajtókeretek, a kváderes borítású terasz is.

TÁMOGATÓ, FINANSZÍROZÁS: A videó-séták sorozat kisfilmjeit a Nemzeti Művelődési Intézet (http://www.nmi.hu/) kulturális Közfoglalkoztatási programjának jóvoltából tudtuk elkészíteni.

SZERZŐK: készítette: Nógrádi Mariann, Mohos Nádor Tamás | CivilFilm Egyesület – 2016 | http://www.civilfilm.hu ; civilfilm kukac civilfilm.hu; telefon: +36-30-480-1145