Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Dorog főutcája, a dorogi Bécsi út – sétánk a jelenben zajlott, a filmben viszont sok-sok régi képet láthatsz arról, hogyan néztek ki a bécsi úti épületek, vagy épp maga a dorogi Bécsi út (emlékezünk-e még a fákra?), pár, vagy jó pár évtizeddel ezelőtt.
Szolgáltató (Ház), Hősök tere, Zeneiskola (korábban gyógyszertár), templom, emlékművek, polgármesteri hivatal (vagy községháza?), Tanárház, és majd még meglátod…
VIDEÓ-SÉTÁK SOROZAT, DOROG: A videó-séták sorozat keretében Dorog város épített és természeti értékeit mutatjuk be. Célunk/koncepciónk az, hogy e városi értékeket emberközeli, inkább laikus, mint „szakértői szemmel”, a lehető leghétköznapibb módon közelítsük meg… Például úgy, mint egy gyermekét sétáltató anyuka a II. emeletről…
Rádöbbentek ti is majd, mennyi mindent meglát az ember, ami azelőtt, mintha ott se lett volna.
ÖSSZES VIDEÓSÉTA itt: http://bit.ly/videoseta-filmek
FELÉPÜLT A LEGTÖBB MAI KÖZINTÉZMÉNY - SCHMIDT SÁNDOR, A VÁROS ATYJA
Pár szót a múltról… Schmidt Sándor elképzeléseinek megfelelően 1916-ben egyszerre kezdték meg a Tisztviselőtelep és az Újkolónia építését, 1919-ben nagyközségé vált a település, a falu lakossága Schmidt igazgatósága alatt kétezerről nyolcezer főre növekedett, a korábbi vizenyős völgyet munkástelepek foglalták el a vasút mentén.
{Dr. Schmidt Sándor (Felsőbánya, 1882. március 12. – Budapest, 1953. május 31.) bányamérnök, bányaigazgató, magyar királyi bányaügyi főtanácsos, Dorog város „atyja”.}
FELÉPÜLT A LEGTÖBB MAI KÖZINTÉZMÉNY - városháza, bányakaszinó (ma: könyvtár), két iskola, óvodák, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sporttelep, bányaszékház (ma Intézmények Háza) - főként Gáthy Zoltán, valamint Mende Valér és Fleischl Róbert tervei alapján.
Tevékenységének köszönhető, hogy Dorog várossá fejlődött, ezért is nevezik a város atyjának.
A FŐÉPÍTÉSZ FŐPRÓBÁJA… AVAGY EGY „HODÁLY” BÁNYAKASZINÓVÁ ALAKÍTÁSA
Mende Valér távozása majd korai halála után – 1923-ban – Schmidt Sándor egy fiatal budapesti mérnököt hívott Dorogra. GÁTHY ZOLTÁN egy „hodály” bányakaszinóvá alakításával tett próbát.
A belső terében későszecessziós épület olyan sikeres, hogy véglegesítik főépítészi kinevezését, majd 19 éven át hatalmas munkák megvalósításával halmozzák el.
Gáthy nem is győzi az összes feladatot, s talán az is vezeti a helyi feladatok megosztásában, hogy főépítészként kitörhessen a bányatársaság határain túlra. Ezért – különös módon – a két legnagyobb építkezést (munkásotthon és új bányairoda) FLEISCHER RÓBERTRE hagyja.
Ő maga városházát, bányaiskolákat és óvodákat, bányatemplomot, köztéri alkotások (emlékművek) épített környezetét, bányatiszti lakások, villák elegáns tömbjeit szórja szét a község területén.
Középületei (városháza, templom, Schmidt-villa) elsősorban az akkor elvárt klasszicizáló szemlélet visszafogottan szép alkotásai.
GÁTHY ZOLTÁN MŰVEI A BÉCSI ÚTON
Bányaigazgatói lak (ma rendőrkapitányság), Dorog
Bányakaszinó (ma Arany János Városi Könyvtár), 1924, Dorog
I. Világháborús emlékmű, 1927, Dorog
Gyógyszertár (ma Erkel Ferenc Zeneiskola), 1924, Dorog
Városháza, 1927, Dorog
Közösségi ház, 1930, Dorog
Dorog és Vidéke Ipartestület székháza, 1927, Dorog
Tanárház (nem Gáthy épület)
A Bécsi ut 43. szám alatt található emeletes lakóépületet a községi elöljáróság építette 1932-ben, benne két négyszobás tanítói lakással. A Zrínyi iskola tanítói költöztek ide elsőként.
GÁTHY ZOLTÁN TOVÁBBI MŰVEI DOROGON
Zenepavilon, 1924, Dorog
Sporttelep, Dorog, 1923-1925
Sportuszoda, 1923, Dorog
Schmidt-villa, 1925, Dorog
Szent Borbála bányásztemplom, 1927, Dorog
Kálváriakápolna, 1929 (1981-ben felrobbantották), Dorog
Dózsa György Általános Iskola, 1929, Dorog
Szénoltár, 1938 (1956-ban elpusztult), Dorog
Petőfi Sándor Óvoda, Dorog
Hétszínvirág Óvoda, 1939, Dorog
TÁMOGATÓ, FINANSZÍROZÁS: A videó-séták sorozat kisfilmjeit a Nemzeti Művelődési Intézet (http://www.nmi.hu/) kulturális Közfoglalkoztatási programjának jóvoltából tudtuk elkészíteni.
SZERZŐK: készítette: Nógrádi Mariann, Mohos Nádor Tamás | CivilFilm Egyesület – 2015 | http://www.civilfilm.hu ; civilfilm kukac civilfilm.hu; telefon: +36-30-480-1145
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!