Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ESZTERGOM mint KulturForrás közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ESZTERGOM mint KulturForrás vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A Palatinus-tó -- helyi nevén a Pala, korábbi nevén Sátorkőpusztai-tó -- Esztergom legnagyobb tava. Esztergom-Kertvárosban található, a Gerecse és a Pilis hegységek által határolt Dorogi-medencében. ÉNY-DK irányba elnyúlt, nagyjából 840×350 méteres, téglalap alakú. Tengerszint feletti magassága 124 méter, karsztvíz feletti magassága 22 méter. Magyarország egyik legtisztább vizű tava, ami jelenleg strandként működik. Csak a talajvíz táplálja, patak, vagy egyéb folyóvíz nem. A vízét egy csatornán keresztül a Kenyérmezői-patak vezeti le.
A tó mesterséges eredetű bányató. Az ötvenes években homokkitermelés következtében keletkezett. A homokot a közeli bányákban tömedéknek használták. A kitermelés folyamán egy összefüggő vízfelület alakult ki a területen. Jó vízminőségét annak a bányászati technológiának köszönheti, amit ekkor kezdtek alkalmazni. A vízmederbe sűrített levegőt fújtak, és a fellazított, felkavart homokot kiszivattyúzták. Ez tisztán tartotta a tó fenekét, megakadályozta az elalgásodást. A tó partjától indult a Homokvasút. 1953-ban alakult meg itt az első horgászegyesület. Napjainkban strandolásra és horgászásra hasznáják, a 2009-es idényt 37 000 vendéggel zárta a strand. Míg az északi partszakaszon van a strand és a búvárbázis, a déli oldal -- főleg horgászházakkal -- beépült az évek alatt. A strandon csónak-, vízibicikli-kölcsönző és vízicsúszda is működik. A tó hőmérséklete átlagosan 19 °C, maximális vízmélysége 10 méter. Bár a tó mesterségesen jött létre, mára a betelepült élővilág jellegzetes ökológiai rendszert alkot. 2006-ban nyílt meg a tóban a Búvármúzeum. 2007-ben az esztergomi Szent István Strandfürdő vette kezelésébe a 27 hektáros strandot. 2009 májusában egy 1615 körül épített hajót süllyesztettek el a tóban állapotmegőrzés céljából, amit januárban a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán találtak. A kiemeléséig a búvárrégészek itt tanulmányozni tudják a hajót.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!